„Magyar” választókörzet létrehozását sürgeti a KMKSZ
16 апреля 2024 вторник
15.03.2012 (20:56)
A kárpátaljai „magyar” választókörzet kialakítása, a vízumajánlások kiadásában várható változások, illetve a nagymuzsalyi aranybánya tervezett megnyitása is szerepelt a KMKSZ választmányi ülésének napirendjén. A testület múlt szombaton ült össze Nagyberegen.
A Nagyberegi Művelődési Ház nagytermében ülésező testület előtt elhangzott beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke úgy értékelte, vegyesek az anyaországi támogatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok a most lezáruló pályázati időszakot tekintve. Rámutatott például, hogy miközben a tapasztaltabb pályázók összességében élni tudtak a kínálkozó lehetőségekkel, a kisösszegű pályázatok esetében, melyekkel a Bethlen Gábor Alap célja a kisebb, alulról szerveződő társadalmi szervezetek forráshoz juttatása volt, véleménye szerint a kiírás feltételei bonyolultak voltak, csúsztak az utalások, s az elszámolás feltételei is a magyarországi viszonyokra lettek kitalálva. Sajnálattal jegyezte meg, hogy egyelőre nem tapasztal fogadókészséget a KMKSZ azon javaslataira, amelyek a pályáztatási rendszer egyszerűsítését célozzák.
Az oktatási-nevelési támogatás folyósításával kapcsolatban Kovács Miklós emlékeztetett, hogy a Szövetség javasolta az anyaországi illetékeseknek a támogatás összegének differenciálását annak érdekében, hogy minél több magyar gyermeket írassanak szüleik magyar iskolába. Az elképzelés értelmében a rendelkezésre álló keretösszegen belüli átcsoportosítással több pénzt lehetne juttatni azoknak, akik első osztályba íratják gyermekeiket, a kezdeményezés azonban süket fülekre talált, jelezte a szónok.
A KMKSZ elnöke elégedetten szólt arról, hogy a nemzeti intézmények körének megállapításával sikerült stabilizálni olyan, a kárpátaljai magyarság számára fontos intézmények finanszírozását, mint például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház vagy az egyházi líceumok. Ugyanakkor értetlenségének adott hangot, amiért a listára néhány „kakukktojásnak” tekinthető intézmény is felkerült, amilyen a szolyvai emlékpark-bizottság is, holott, mint jelezte, a hallgatóság nagy része már el is felejtette, hogy létezik egy ilyen intézmény, nemhogy valamiféle nemzeti jelentőségű akció kapcsolódna a nevéhez.
Kovács Miklós tájékoztatta a Választmányt arról, hogy az általa vezetett Szövetség felvette a kapcsolatot a magyar Vidékfejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a „zöldbárók” helyett a családi kis- és közepes vállalkozásokat támogassák, hozzák helyzetbe a mezőgazdaságban Kárpátalján. E program megvalósítása érdekében kezdeményezte a KMKSZ egy új, a mezőgazdaságra orientálódó alapítvány, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány létrehozását.
Az elnök jelezte: a Szövetség a magyar Bel- és a Külügyminisztériumnál is tiltakozott a KMKSZ által kiadott támogató nyilatkozat alapján vízumhoz jutott kárpátaljai magyar utazók vegzálása miatt. Mint ismeretes, az utóbbi napokban, a korábbi gyakorlattól eltérve, a Magyarországra történő belépéskor a magyar hatóságok kérik a vízumigényléshez kiadott támogató nyilatkozat felmutatását, holott azt a vízumért folyamodóknak le kell adniuk a magyar konzulátuson. A KMKSZ célja az, hogy a hatóságok végérvényesen hagyjanak fel ezzel a méltánytalan gyakorlattal, jelezte Kovács Miklós. A tanácskozáson elhangzott: a KMKSZ azzal a javaslattal fordult a budapesti illetékesekhez, hogy határátlépéskor a kárpátaljai magyarok számára a számos igazoló okmány helyett az egyetlen felmutatandó támogató dokumentum egységesen az anyaország által kiadott magyarigazolvány legyen a jövőben.
Ezzel együtt a KMKSZ elnöke úgy vélte, figyelembe véve, hogy az eddigi egy év helyett mostantól három évre adják majd ki a támogató nyilatkozatokat, s így adott esetben akár a vízumokat is a Magyarországra tartó kárpátaljai magyaroknak, a magyar–magyar kapcsolatok mérlege összességében pozitívnak tekinthető.
Az ukrán belpolitika fejleményeit értékelve Kovács Miklós jelezte: az elemzők úgy látják, hatalomkoncentráció figyelhető meg az országban az elnök bizalmasainak javára, miközben egyre élesebbekké válnak az ellentétek a hatalompárton belül. Hozzátette: ezek a fejlemények a kárpátaljai erőviszonyokat is befolyásolják: mind a Régiók Pártja (PR) Olekszandr Ledida kormányzó által vezetett helyi erőinek, mind a Viktor Baloga neve által fémjelzett JeC-nek bizonytalanná vált a helyzete a kijevi események hatására. A KMKSZ helyzetére a legnagyobb befolyással az elmúlt hónapokban az volt, hangzott el, hogy a PR és a JeC közötti megállapodás a hat kárpátaljai egyéni parlamenti választókörzet egyenlő arányú felosztásáról felbomlott, s jelen helyzet szerint mindkét fél saját jelöltet állít valamennyi körzetben. Ez a vetélkedés adott esetben javíthatja a KMKSZ esélyeit, amennyiben lesz „magyar” választókörzet Kárpátalján. Kovács Miklós a választásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a KMKSZ egyenesen és következetesen halad meghirdetett céljai felé. A Szövetség alapszervezeteinek most zajló közgyűlései is azt tanúsítják, hogy az emberek megértéssel fogadják a KMKSZ üzenetét a magyarság helyzetéről, a szervezet által felvázolt jövőképről, s a feladatokról – közölte Kovács Miklós. Hozzátette: készen állnak a választásokra.
Brenzovics László hozzászólásában jelezte, hogy a KMKSZ vezetőinek közelmúltbeli brüsszeli látogatása sikeres volt, ami abban is megnyilvánult, hogy az illetékes európai parlamenti képviselők és tisztségviselők a magyar választókörzet kialakítására vonatkozó igényt írásban és szóban is felvetették az ukrán hatóságok előtt. A KMKSZ alelnöke hozzátette: bizakodásra adhat okot, hogy az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) Kárpátalját felügyelő tagja azt a 2002-es körzetfelosztást javasolta a CVK-nak elfogadásra, amely szerint a magyarság többségben volt a Beregszász központú választókörzetben. A KMKSZ Választmánya ezek után nyílt levélben fordult Viktor Janukovics elnökhöz, amelyben magyar többségű választókörzet kialakítását kérik az államfőtől, ám nem a 2002-es, hanem az 1998-as választásokkor érvényes körzethatárok szerint, mivel 2002-ben több munkácsi járási magyar települést elcsatoltak e körzettől.
Brenzovics László ezt követően tájékoztatta a testületet arról, hogy a KMKSZ-nek a magyar Külügyminisztériummal és a kárpátaljai magyar konzulátusokkal folytatott tárgyalásai nyomán megállapodás jött létre arról, hogy a jövőben – amennyiben a KMKSZ Választmánya is így dönt – az eddigi egyéves helyett hároméves vízum adható ki azoknak a kárpátaljai magyaroknak, akiknek „jó a vízumtörténetük”, azaz a konzulátusoknak egyébként nincs okuk megtagadni ezirányú kérelmüket. A Választmány a tájékoztató nyomán döntött arról, hogy a jövőben a KMKSZ a vízumigényléshez szükséges támogató nyilatkozatokat három évre adja ki.
A továbbiakban a Választmány tagjai elfogadták a KMKSZ március 31-én Ungváron megrendezésre kerülő közgyűlésének napirendjét, illetve tájékoztatót hallgattak meg a Szövetségben még tavaly megkezdett tagrevízió menetéről. Napirendre kerültek az ülésen a közeljövő további KMKSZ által szervezett rendezvényei is. Így például elhangzott, hogy március 23-án konferenciát rendeznek Beregszászban a hagyományos tankönyveket felváltani hivatott e-tankönyvek megjelentetésére és elterjesztésére indított projektről. Azt is megtudhattuk, hogy április 22-én kerül sor Nagydobronyban a IV. Kárpátaljai Vőfélytalálkozóra.
Tárgyalta a Választmány a nagymuzsalyi aranybánya tervezett újraindításának kérdését. A Szövetség úgy határozott, levélben fordul a határon átívelő együttműködés és a határ menti kapcsolatok kérdéseiben illetékes ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság társelnökeihez, hogy a bizottság tűzze hamarosan sorra kerülő ülésének napirendjére az ügyet, tekintettel a bánya környezetkárosító hatására és az újraindítása körül tapasztalt szabálytalanságokra.
Az ülés végén Őr Hidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke tájékoztatta a választmányt a szervezet megalakulásáról és céljairól, majd Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke számolt be budapesti tárgyalásairól.
A Nagyberegi Művelődési Ház nagytermében ülésező testület előtt elhangzott beszámolójában Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke úgy értékelte, vegyesek az anyaországi támogatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok a most lezáruló pályázati időszakot tekintve. Rámutatott például, hogy miközben a tapasztaltabb pályázók összességében élni tudtak a kínálkozó lehetőségekkel, a kisösszegű pályázatok esetében, melyekkel a Bethlen Gábor Alap célja a kisebb, alulról szerveződő társadalmi szervezetek forráshoz juttatása volt, véleménye szerint a kiírás feltételei bonyolultak voltak, csúsztak az utalások, s az elszámolás feltételei is a magyarországi viszonyokra lettek kitalálva. Sajnálattal jegyezte meg, hogy egyelőre nem tapasztal fogadókészséget a KMKSZ azon javaslataira, amelyek a pályáztatási rendszer egyszerűsítését célozzák.
Az oktatási-nevelési támogatás folyósításával kapcsolatban Kovács Miklós emlékeztetett, hogy a Szövetség javasolta az anyaországi illetékeseknek a támogatás összegének differenciálását annak érdekében, hogy minél több magyar gyermeket írassanak szüleik magyar iskolába. Az elképzelés értelmében a rendelkezésre álló keretösszegen belüli átcsoportosítással több pénzt lehetne juttatni azoknak, akik első osztályba íratják gyermekeiket, a kezdeményezés azonban süket fülekre talált, jelezte a szónok.
A KMKSZ elnöke elégedetten szólt arról, hogy a nemzeti intézmények körének megállapításával sikerült stabilizálni olyan, a kárpátaljai magyarság számára fontos intézmények finanszírozását, mint például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház vagy az egyházi líceumok. Ugyanakkor értetlenségének adott hangot, amiért a listára néhány „kakukktojásnak” tekinthető intézmény is felkerült, amilyen a szolyvai emlékpark-bizottság is, holott, mint jelezte, a hallgatóság nagy része már el is felejtette, hogy létezik egy ilyen intézmény, nemhogy valamiféle nemzeti jelentőségű akció kapcsolódna a nevéhez.
Kovács Miklós tájékoztatta a Választmányt arról, hogy az általa vezetett Szövetség felvette a kapcsolatot a magyar Vidékfejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a „zöldbárók” helyett a családi kis- és közepes vállalkozásokat támogassák, hozzák helyzetbe a mezőgazdaságban Kárpátalján. E program megvalósítása érdekében kezdeményezte a KMKSZ egy új, a mezőgazdaságra orientálódó alapítvány, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány létrehozását.
Az elnök jelezte: a Szövetség a magyar Bel- és a Külügyminisztériumnál is tiltakozott a KMKSZ által kiadott támogató nyilatkozat alapján vízumhoz jutott kárpátaljai magyar utazók vegzálása miatt. Mint ismeretes, az utóbbi napokban, a korábbi gyakorlattól eltérve, a Magyarországra történő belépéskor a magyar hatóságok kérik a vízumigényléshez kiadott támogató nyilatkozat felmutatását, holott azt a vízumért folyamodóknak le kell adniuk a magyar konzulátuson. A KMKSZ célja az, hogy a hatóságok végérvényesen hagyjanak fel ezzel a méltánytalan gyakorlattal, jelezte Kovács Miklós. A tanácskozáson elhangzott: a KMKSZ azzal a javaslattal fordult a budapesti illetékesekhez, hogy határátlépéskor a kárpátaljai magyarok számára a számos igazoló okmány helyett az egyetlen felmutatandó támogató dokumentum egységesen az anyaország által kiadott magyarigazolvány legyen a jövőben.
Ezzel együtt a KMKSZ elnöke úgy vélte, figyelembe véve, hogy az eddigi egy év helyett mostantól három évre adják majd ki a támogató nyilatkozatokat, s így adott esetben akár a vízumokat is a Magyarországra tartó kárpátaljai magyaroknak, a magyar–magyar kapcsolatok mérlege összességében pozitívnak tekinthető.
Az ukrán belpolitika fejleményeit értékelve Kovács Miklós jelezte: az elemzők úgy látják, hatalomkoncentráció figyelhető meg az országban az elnök bizalmasainak javára, miközben egyre élesebbekké válnak az ellentétek a hatalompárton belül. Hozzátette: ezek a fejlemények a kárpátaljai erőviszonyokat is befolyásolják: mind a Régiók Pártja (PR) Olekszandr Ledida kormányzó által vezetett helyi erőinek, mind a Viktor Baloga neve által fémjelzett JeC-nek bizonytalanná vált a helyzete a kijevi események hatására. A KMKSZ helyzetére a legnagyobb befolyással az elmúlt hónapokban az volt, hangzott el, hogy a PR és a JeC közötti megállapodás a hat kárpátaljai egyéni parlamenti választókörzet egyenlő arányú felosztásáról felbomlott, s jelen helyzet szerint mindkét fél saját jelöltet állít valamennyi körzetben. Ez a vetélkedés adott esetben javíthatja a KMKSZ esélyeit, amennyiben lesz „magyar” választókörzet Kárpátalján. Kovács Miklós a választásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: a KMKSZ egyenesen és következetesen halad meghirdetett céljai felé. A Szövetség alapszervezeteinek most zajló közgyűlései is azt tanúsítják, hogy az emberek megértéssel fogadják a KMKSZ üzenetét a magyarság helyzetéről, a szervezet által felvázolt jövőképről, s a feladatokról – közölte Kovács Miklós. Hozzátette: készen állnak a választásokra.
Brenzovics László hozzászólásában jelezte, hogy a KMKSZ vezetőinek közelmúltbeli brüsszeli látogatása sikeres volt, ami abban is megnyilvánult, hogy az illetékes európai parlamenti képviselők és tisztségviselők a magyar választókörzet kialakítására vonatkozó igényt írásban és szóban is felvetették az ukrán hatóságok előtt. A KMKSZ alelnöke hozzátette: bizakodásra adhat okot, hogy az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) Kárpátalját felügyelő tagja azt a 2002-es körzetfelosztást javasolta a CVK-nak elfogadásra, amely szerint a magyarság többségben volt a Beregszász központú választókörzetben. A KMKSZ Választmánya ezek után nyílt levélben fordult Viktor Janukovics elnökhöz, amelyben magyar többségű választókörzet kialakítását kérik az államfőtől, ám nem a 2002-es, hanem az 1998-as választásokkor érvényes körzethatárok szerint, mivel 2002-ben több munkácsi járási magyar települést elcsatoltak e körzettől.
Brenzovics László ezt követően tájékoztatta a testületet arról, hogy a KMKSZ-nek a magyar Külügyminisztériummal és a kárpátaljai magyar konzulátusokkal folytatott tárgyalásai nyomán megállapodás jött létre arról, hogy a jövőben – amennyiben a KMKSZ Választmánya is így dönt – az eddigi egyéves helyett hároméves vízum adható ki azoknak a kárpátaljai magyaroknak, akiknek „jó a vízumtörténetük”, azaz a konzulátusoknak egyébként nincs okuk megtagadni ezirányú kérelmüket. A Választmány a tájékoztató nyomán döntött arról, hogy a jövőben a KMKSZ a vízumigényléshez szükséges támogató nyilatkozatokat három évre adja ki.
A továbbiakban a Választmány tagjai elfogadták a KMKSZ március 31-én Ungváron megrendezésre kerülő közgyűlésének napirendjét, illetve tájékoztatót hallgattak meg a Szövetségben még tavaly megkezdett tagrevízió menetéről. Napirendre kerültek az ülésen a közeljövő további KMKSZ által szervezett rendezvényei is. Így például elhangzott, hogy március 23-án konferenciát rendeznek Beregszászban a hagyományos tankönyveket felváltani hivatott e-tankönyvek megjelentetésére és elterjesztésére indított projektről. Azt is megtudhattuk, hogy április 22-én kerül sor Nagydobronyban a IV. Kárpátaljai Vőfélytalálkozóra.
Tárgyalta a Választmány a nagymuzsalyi aranybánya tervezett újraindításának kérdését. A Szövetség úgy határozott, levélben fordul a határon átívelő együttműködés és a határ menti kapcsolatok kérdéseiben illetékes ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság társelnökeihez, hogy a bizottság tűzze hamarosan sorra kerülő ülésének napirendjére az ügyet, tekintettel a bánya környezetkárosító hatására és az újraindítása körül tapasztalt szabálytalanságokra.
Az ülés végén Őr Hidi László, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke tájékoztatta a választmányt a szervezet megalakulásáról és céljairól, majd Virág László, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke számolt be budapesti tárgyalásairól.