ЧитаютКомментируютВся лента
Это читают
Это комментируют

The New York Times : Új oktatási törvény fenyegeti a magyar kisebbséget Ukrajnában

    25 ноября 2020 среда
    Аватар пользователя orsozorOn

    Újabb olyan írás jelent meg a nemzetközileg elismert amerikai napilap, a The New York Times weboldalán, amelyben a kárpátaljai magyar közösséget ért atrocitásokról, a kettős állampolgárság megszerzése okozta problémákról, a Magyarországról érkező segítségről – a helyi magyarságot érintő ügyekről esik szó. A cikk jelenlegi szerzője nem büszkélkedik ugyan Pulitzer-díjjal, mégis igyekezett hiteles képekkel ábrázolni a valós helyzetet.

    Csap, Ukrajna – a magyar kisebbség ostromolva érzi magát Nyugat-Ukrajnában – olvasható a cikk kezdetén.

    Egy új oktatási törvény, amely gyakorlatilag megszünteti a magyar és más kisebbségi nyelvek használatát az iskolákban a negyedik osztály után, csak egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekkel egy 120 ezer fős közösséget fenyeget Ukrajna Kárpátalján, abban az ukrán régióban, amely az elmúlt évszázadban része volt Magyarországnak, Csehszlovákiának és a Szovjetuniónak is.

    Februárban a kárpátaljai magyarság legnagyobb politikai szervezetének, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) a székházát felrobbantották. Újabban rejtélyes hirdetőtáblák jelentek meg a térségben, amelyeken szeparatizmussal vádolják a magyar érdekképviselet politikusait, valamint vita kerekedett a második, magyar állampolgárság megszerzésének jogszerűségéről is.

    Az események sokakban aggodalmat váltottak ki, mivel Ukrajna – bár arra törekszik, hogy törvényeit és azok gyakorlati alkalmazását az Európai Unió normáihoz közelítse – kisebbségi politikája, úgy tűnik, jóval megszorítóbb irányba halad.

    „Van egyfajta célirányos politika, amely az országban élő összes kisebbség jogainak szűkítése mellett az ukrán közvélemény ellenségeként próbálja bemutatni a magyar kisebbséget” – mondta Brenzovics László, az ukrán Legfelső Tanács egyetlen magyar nemzetiségű képviselője. A szeparatizmussal kapcsolatos vádakat „rendkívül abszurdnak” nevezi, ami szerinte egy eszköz arra, hogy elvonják a figyelmet Ukrajna belföldi problémáiról.

    A Brenzovics László által vezetett KMKSZ saját kampányt indított kétnyelvű óriásplakátok kihelyezésével, amelyeken magyar és ukrán nyelven olvasható a következő felirat: „Ne hagyjuk lerombolni a békét Kárpátalján!”

    „Ez egy békekampány a hangulat lecsendesítése érdekében” – mondta Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi – egy, a magyar határon fekvő egykor szebb napokat látott 9000-es lélekszámú vasúti városka – Alapszervezetének elnöke. „A magyarok itt leginkább meglepettek és feszültek, ugyanakkor a kisebbségi kártya kijátszása miatt dühösek is” – tette hozzá.

    Jövő év márciusában elnökválasztás várható az országban, és Ukrajna továbbra is fegyveres konfliktusban áll az Oroszország által támogatott szeparatistákkal a keleti határoknál. A tisztviselők azt állítják, hogy az új oktatási törvényben lévő nyelvi rendelkezések – amelyeket az elkövetkező néhány év alatt fokozatosan ültetnek át a gyakorlatba – az uniformizálást szolgálják.

    „Az oktatás a társadalmi kohézió alapja, amely egyben az ország biztonságának alapja is” – mondta Anna Novoszad, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának vezető tisztségviselője. Hozzátette, hogy a Krím-félsziget Oroszország általi annektálásához 2014-ben részben a helyi, főleg orosz nyelvű lakosság megosztottsága és nyelvi elszigeteltsége vezetett. „Ez egy olyan dolog, amit nem szeretnénk, ha országunk nyugati részén is megismétlődne” – fűzte hozzá Novoszad.

    Vaszil Filipcsuk ukrán diplomata és az International Center For Policy Studies (ICPS) igazgatótanácsának elnöke Kijevben azt nyilatkozta, hogy a magyarellenes kampányt a szavazók megzavarására használják. „Ez egy mesterséges, manipulatív technológia”, amely háttérbe szorítja a nép valódi problémáit, mint a korrupciót, a munkahelyek és a gazdasági kilátások hiányát – mondta Filipcsuk, majd hozzátette, hogy a hazafias, nacionalista retorika használata „nagyon veszélyes”.

    Néhány kérdés diplomáciai vitát váltott ki Ukrajna és Magyarország között, Magyarország pedig blokkolja Ukrajnának az Európai Unióval, valamint a NATO-csatlakozásról folytatott tárgyalásait egészen addig, amíg az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseit nem módosítják. Október elején Ukrajna kiutasított egy magyar konzult, miután nyilvánosságra került az a titokban készített felvétel, ahogyan az ukrajnai magyarok magyar állampolgársági esküt tesznek. Erre válaszul Magyarország egy ukrán konzult utasított ki az országból.

    Az Ukrajnában élő magyar kisebbség csaknem minden tagja Kárpátalján él – az utolsó, 2001-es népszámlálás adatai szerint 151 ezer, azonban a nem hivatalos becslések szerint ez ma körülbelül 120 ezer fő.

    Nagyon sokan vándoroltak ki Magyarországra és az Európai Unió más országaiba, egyrészt az ukrajnai gazdasági válság, másrészt a második, magyar állampolgárság megszerzésének lehetősége okán, ami egy Európai Uniós útlevelet is biztosít.

    Ez egy olyan közösség, amely még mindig erősen kötődik Magyarországhoz – mindenki órája a magyar időzónára van állítva, amely egy óra mínuszt jelent az ukránhoz képest.

    Kántor József, a mintegy 700 tanulóval rendelkező, Csap közelében lévő, többségében magyarok által lakott településen, Nagydobronyban működő középiskola igazgatója elismerte, hogy szükség volt egy korszerűbb oktatási törvényre, ezzel egyidejűleg sajnálatosnak tartja a „sokkal keményebb és kedvezőtlen oktatási törvényt”. Az általa vezetett iskolában – ahol a folyamatban levő felújításokhoz szükséges költségeket többségében a magyar kormány biztosította – kizárólag az ukrán nyelv- és irodalomórák azok, amelyeket nem magyar nyelven oktatnak. A nemzeti hatóságok nyitottnak tűnnek arra, hogy olyan ukrán nyelvű tankönyveket fejlesszenek, amelyekben figyelembe veszik azt a tényt, hogy sok magyar anyanyelvű gyermek úgy kezdi el az iskolát, hogy egyáltalán nem, vagy csak keveset beszél ukránul. Az iskola elvégzését követően sokan élnek az európai uniós útlevél adta lehetőségekkel, hogy Magyarországon vagy más országban részesüljenek felsőoktatási képzésben.

    „Ami ránk negatív hatással van az az, hogy sokan nem térnek vissza szülőföldjükre” – mondja Kántor József. „S végül, ha ez a következő húsz vagy harminc évben így folytatódik, fennáll annak a veszélye, hogy a kárpátaljai magyar értelmiségiek száma jelentősen csökkenni fog” – húzta alá.

    Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke – aki elkötelezett bevándorlás-ellenes és nacionalista politikájával szerzett magának hírnevet Európában – fő célkitűzésévé tette a szomszédos országokban – a Magyarország által az I. világháborút és az Osztrák‒Magyar Monarchia megszűnését követően elvesztett területeken – élő mintegy 2,2 millió magyar támogatását.

    A külföldön működő intézmények, vállalkozások, ott élő családok által 2017 óta kapott támogatások összege mintegy 60,1 millió dollárt tesz ki. Brenzovics László jogalkotó szerint a támogatásoknak köszönhetően 3 ezer új vállalkozás jöhetett létre.

    A magyar kormány egyszerűsítette a külföldön élő magyarok számára a második, magyar állampolgárság megszerzésének eljárását. Az eredeti cél, amely szerint Magyarország mintegy 10 milliós népességét 1 millió kettős állampolgárral kell bővíteni – közel egy évvel ezelőtt teljesült.

    Orbán erőfeszítései nem várt politikai sikert hoztak. Az áprilisi választásokon a levélben, szavazólapon szavazók több mint 95%-a – főként a szomszédos országokból – Orbán Viktort és pártját, a Fideszt támogatta, ezzel segítve őt győzelemhez az egymást követő a harmadik ciklusban.

    Csapon, a magyar Zsuzsanna Dzjapko tanárnő, ahol a férj családja orosz-ukrán, elfogadta a tényt, hogy lányuknak, a 11 éves Rebekának – aki mindhárom nyelvet beszéli, ezenkívül pedig tehetséges az énekben és a zenében – a legjobb oktatási kilátásai a határon túl vannak. „Nem remélem, hogy vissza fog jönni, mert magyar népdalénekesnőként ebben az országban nem sok jövője lenne” – mondta a tanárnő egy három generáció által lakott kis lakásban. „Reméljük, hogy változnak az idők, változnak a szelek, és változnak majd a törvények is” – tette hozzá.

    Рейтинг: